Öröm...

...hogy már heten megnézitek rendszeresen az oldalamat.Köszöntelek benneteket és remélem jól érzitek magatokat a klubban. Nekem a legemlékezetesebb klub az életemben a Vízivárosi Pince Klub-ahol megismertem a mostani, ezeddig egyetlen férjemet. Ezt csak azért írom ma, mert ma van a házassági évfordulónk...a 35. Voltunk nagyon szerelmesek...ma jó barátok vagyunk. Életünk fő művei: a két csodálatosan jól sikerült lányunk, okosak, értelmesek, érzékenyek és szépek: Viki és Barbi. Viki és a párja ez előtt 2 évvel, éppen ezen a napon jelentette be hogy márciusra nagyszülők leszünk, ez csodálatos ajándék volt, erre vártunk kb 10 éve. Azóta megszületett Lili. Ő ma 17 hónapos okos és gyönyörűséges "energia bomba". Egy olyan kisbaba aki minden megnyilvánulásával fényesebbé teszi a napjainkat. Éva kérdezte, hogy
MI AZ AZ ÖT DOLOG AMI FONTOS AZ ÉLETEMBEN
1. Mindenek előtt a családom, akik az én hátországom, öröm forrásaim, lelki társaim.
2. A munkám ami mindíg feltölt...a gyerekek között maximálisan jól érzem magam és ez, idáig kölcsönös volt... ez az évek előrehaladásával egyre több energiába kerül. Jó érzéssel tölt el, hogy bármikor befészkelnek az ölembe szomorúan, meg tudom vígasztalni őket, meg tudom látni és megláttatom velük a dolgok vidám oldalát. "Vicces vagy Edit néni"- ez egy nagy dícséret.A humor és a játék nagyon fontos az oviban... számomra.
3. A barátaim.
4. Fontos számomra, hogy találjak olyan elfoglaltságokat amikben örömömet lelem. Ezek az 55 év alatt változtak, de nagy vonalakban mindíg a kézműveskedés körül forogtak. Makramé, varrás, kötés, szövés, kitűző készítés. Egy időben meg voltam győződve arról, hogy lakik bennem egy fazekas...lehet, de olyam mélyen ,hogy a Nádudvari 2 hét alatt nem tudott a felszínre törni...A férjem becsületére váljék, sosem akadályozott meg a próbálkozásaimban most is békésen szemléli az időnként mindent elboríró rongyoskodást...
5. A természetben mindíg gyönyörködni tudok, kedvenceim a madarak. Persze ez is sokat változott az évek alatt kötődtem a kutyusokhoz / Bonzó 12évig élt velünk, kb 20 éven keresztül volt macskánk Marci I, Marci II, Berci, Pici. De mára a madarak maradtak/

Persze ez a felsorolás sem teljes, mert az olvasás is nagyon fontos..és nagyon szeretem a verseket beírom NEKTEK egy kedvencemet:

Fecske Csaba: Esti műsor

Anya mosogat,
apa meg olvas,

én pedig ordítok-
mintha könyvből
olvasnám.
ha unom,
fordítok-

apa is fordít,
most anya ordít.

Kívánom legyen jobb műsor nálatok...

NA TALÁN MOST!

KAR-cagi emlék

Íme a neszeszer, ami arra hivatott, hogy emlékeztesse a tulajdonosát ama, egyébként is feledhetetlen hat napra! A kép: Győrfi Sándor:Kunsági Vénusz című szobrát ábrázolja. Ez a szobor díszíti a kollégium udvarát! Történt egy napon,/ a hat közül/,hogy az öt varróasszony akik, egyébként elválaszthatatlan Óvodás különítmény tagjai voltak, az ebéd utáni ejtőzés keretében elindultak felfedezni a MŰVET. Mentek, mentek, mendegéltek, a fő ösvényről letérve éppen a tizenkettedik óriás lépés után, az orruk előtt állt a SZOBOR.Egy törékeny lány alak, ki a feje fölött tartott karjaiban megtartja az eget, a felhőket és talán napot, és a holdat is. Kényes egyensúlyban, az ég és a föld kapcsolódott össze a gyönyörű lány által. MEGNÉZTÜK A MŰVET és tetszett amit láttunk.. Amikor is felfedeztük a mosolyogva felénk tartó királyfit! Ja nem! Annyi igaz, hogy egy férfiú volt!/kb:40-85-176/ Kedvesen köszöntött bennünket, na persze, miután mi köszöntöttük, mert kicsit kíváncsian nézte a négy vihorászót és az egy bóbiskolót aki éppen a padon próbálta behozni az alvásban mutatkozó lemaradását. Majd önkéntes idegenvezetőnek szegődve elmesélte amit szoborról tudott.Végül azzal fejezte be, hogy a kollégium fiú tanulóinak jutalmazáában, az internet előtti időkben, jelentős jutalomnak számított a szobor szidolozás, s hogy, hogy nem, a szobor bizonyos testrészei mindíg jobban fénylettek., mint az égitestek és a föld...:O))) Férfiú jobbra el. Majd egyikünk/aki nem a Körmi, nem Ági, nem is Ildi/Ő épp szuszókált és csak a nagy röhögésre riadt/és nem is és voltam/ megpróbálta felvenni a vénuszi testtartást, mire az őt békésen szemlélő Ági megszólalt: Vigyázz Anna néni, mert kiszidoloznak!!!!

Játék Latinkánál

2009. július 28.
JÁTÉK-ajándéklánc


Bár nem régóta blogolok,de ez alatt a rövid idő alatt azt tapasztaltam,hogy többnyire szeretünk játszani. No,akkor én se maradjak ki a sorból,a következőt találtam ki: ajándéklánc. Mi is ez?
Aki szeretne játszani,hagyjon egy üzenetet ennél a bejegyzésnél. Az első üzenet írója egy hónapon belül kap tőlem egy kis ajándékot. A következő üzenet írójának pedig ő készít egyet,szintén egy hónapon belül,és így tovább. Szóval mindenki kap és ad egy apróságot. Így alakul ki egy láncolat. Ha eltelik egy hónap,hogy nem születik újabb bejegyzés,akkor az utolsó ember nekem küldi,és így bezárul a kör.
Nem tudom,fog-e működni,nagyon kíváncsi vagyok.

Arra kérnélek,hogy ha úgy döntöttél,hogy nem játszol, a blogodban akkor is utalj a játékra,légy szíves,hadd lássa minél több ember!

A tennivalók:

1. Hagyj itt egy bejegyzést!
2. Utalj a játékra a blogodban!
3. Figyeld a következő bejegyzést,és küldj ajándékot egy hónapon belül!
4. Várd a saját ajándékodat és örülj neki!

Játékra fel!

SILERIKA - KREATÍV: 10.000-es Játék!

SILERIKA - KREATÍV: 10.000-es Játék!

Én is jelentkeztem. :D

Játék

Vadcic játéka
"Játékot hírdetek:
Mindenki részt vehet aki a következő feltételeket teljesíti:
-kiteszi blogjában ezt a képet
-bemásolja blogjába a kis játékszabályt(az idézőjelek közti szöveg)
-feltünteti oldalam elérhetőségét: http://vadcic.blogspot.com
-megjegyzést hagy nekem itt.
Nyeremény:egyenlőre meglepetés-de alku tárgya is!
Nyilván egy "varrósnak" nem adok gyöngyöt és vica-versa.
De annyit mondhatok-nem jár rosszul a nyertes:sőőőt!
A határidő legyen egy hónap,azaz augusztus 01-én sorsolok.
Akkor játékra fel!"

Karcag, Karcag...

Olyan jó, hogy újra eljutottam ide és most Körmin kívül Anna, Ági és Ildi is velünk jött! Már nagyon vártuk ezt a hetet és az új Hármast is sikerült megfertőzni ezzel a várakozással. Már a készülődés is nagy élmény volt az anyag vásárlással, molinó festéssel. A táborozás azzal kezdődött,hogy egy 12 hálóhelyes szobát kaptunk öten. Gyakorlatilag elfoglaltunk egy egész lakosztályt! Akkor úgy gondoltuk, hogy kinevezünk társalgót és hálót. Na, nem sokat voltunk a szuper lakosztályunkban, mert varrtunk aztán meg varrtunk és a változatosság kedvéért megint varrtunk, és rengeteget nevettünk, kacarásztunk, rihegtünk meg röhögtünk, vihogtunk, és még nyerítettünk is. Nagyon klassz embereket ismertem meg mélyebben, és élveztem amikor a TANÍTÁS iránt elkötelezett emberek tanítottak. Elkészítettem életem első uti takaróját, ami egyben a "legtarkább" címet is elnyerhette volna, naná, hogy ilyen cím meg sajna nem volt!! /EZTNEMÉRTEM? HOGY MÁ MÉR NEM!!/ Sikerült elkészíteni a csillagos faliképet, akivel már megbeszéltem, hogy nálam az ünnepi asztalokat fogja díszíteni, azt mondta alszik rá még, és holnapra ígérte a választ... Remélem jól dönt -mert ha nem, beveszek belőle 1-1cm-t aztán púposodhat a szekrény mélyén!... A táskámat amit nagyon nagy lelkesedéssel elkezdtem - már szétbontottam . A kulcstartónak neki sem álltam mert tudtam, nem lenne türelmem befejezni. Bezzeg az Új hármas MINDENT elkészített, igaz gyakorlatilag nem aludtak. Na jó túlzok, de az utólsó este fél négykor feküdtek le és 7-kor keltek- VIDÁMAN!!! Utóljára 16-18 éves koromban nevettem ennyit...szuper volt csajok!! -képek később.