Lili első hátizsákja

A hátizsák, a haladó tanfolyam befejező darabja volt Lajos Katinál, a Meseboltban. Nagyon sokat tanultam Tőle és egy jó kis csapat jött össze, akikkel remélhetőleg szeptembertől ismét találkozunk. Lili szereti a hátizsákot, az anyukájának tele kellett pakolnia mindenféle kinccsel, feladatja magára és buzgón parádézik a zsákkal a hátán. A nyusziért és a maciért nem lelkesedett ennyire.

Lili első hátizsákja

Prága

Nagy izgalommal készültem május első négy napjára. Kimentünk Prágába! Kilencen indult újra látni ezt a gyönyörű várost /egy unoka, két lány,két vej, nászék +mi ketten/! 2001 óta sokat épült-szépült a város, és még mindíg nagy felújítások vannak szerte-szét. Szép volt, jó volt- elbúcsúztunk, mert már biztosan nem megyünk többet! A kedvencem még mindíg a Károly híd bár most itt is felújítási munkákat végeztek .Rettenetesen sokan voltak mindenhol, lépni nem lehetett hatalmas sorok álltak minden nevezetességnél.Na persze azt nem gondoltam, hogy csak Kovácsékat várják...Mostmár biztosan tudom, hogy az igazi pihenés számomra nem egy nyüzsgő világváros! Lili viszont remekül bírta... Itthon újabb izgalmak-beiratkozás az óvodába 50 helyre 100 jelentkező! Talán össze kellene fognunk Körmivel és varrni kellene néhány csoportszobát...

Változások és állandóságok...

Az ovi számomra nem munka hely, hanem egy olyan hely, ahol jól érzem magam. Hajdanában, még a hét végi programokat is közösen szerveztünk a munka társainkkal, mert inkább baráti viszonyban voltunk mint munka társiban...Mindig készítettem játékokat, bábokat a gyerekek és a magam örömére. A faliképek az utóbbi négy öt évben készültek, mert már nagyon ráértem. Remélem még van annyi szellemi tartalékom, hogy meg tudom tanulni a blogolást, hogy valamennyi varrományomat, és egyéb technikával készült csinálmányomat is fel tudjam itt sorakoztatni.Mint tudjuk a remény hal meg utoljára... :o)

Kezdés...

Körmi nagyon kedvesen segített,hogy nekem is legyen blogom. Így én is egyike leszek a boldog- boldogtalan blogolóknak. Miért örültem neki? Mert talán majd azt is megtanulom, hogyan kell fényképeket feltenni ide, amit talán más is megnéz. Nem is gondoltam egy éve, hogy ennyi azonos érdeklődésű embert megismerek és ennyi szép, hasznos tárgyat látok a fórumon és a különböző blogokban. Szóval ez számomra egy nagy kaland lesz...